Ritka táncpartner az olyan, akivel egyszerre lehet meghitten lassúzni, szenvedélyesen rockyzni és őrülten pogózni. Az M.Zuiko 17mm PRO pont egy ilyen "táncpartner".
Hol is kezdjem az áradozást? :)
Ahhoz, hogy megértsd, miért is imádom és használom az M.Zuiko 17mm PRO, 45mm PRO, és a 75mm 1:1.8 objektíveket, egy picit vissza kell, hogy tekintsünk a múltba...
Késő este volt, egy Sí és Snowboard fesztivál színpadán állok éppen. Mellettem a DJ őrületes hangulatban, alattam a mámorban tomboló tömeg. Egy M. Zuiko 45mm 1:1.8 -as és egy M. Zuiko 25mm 1:1.8 -as objektív van nálam, na és a kedvenc alkotóeszközöm, az Olympus PEN - F. Ez utóbbival semmi baj sincsen, de a másik kettő már problémás lesz a szituban. Szeretném a tömegből az arcokat kiemelni, de a szeretett 45mm 1:1.8 -as objektívem a legnagyobb megdöbbenésemre, szinte azonnal el is vérzett. Kevés az 1.8 -as fényerő, ezáltal nem tudom a megfelelő záridőt kiválasztani. Emelnem kell a fényérzékenységen és várni, várni és csak várni, hogy pont úgy essen a disco lámpa fénye az arcokra, ahogy az éppen tökéletes. Mindemellett természetesen keresem a jó arckifejezéseket is.
Komoly kihívás és türelempróba. Nem baj, szeretem az ilyet.
Végülis csak egy - két tökéletes képre van szükségem a cikkhez, meg persze a buli sokáig tart. Telnek-múlnak a percek, egyszercsak na talán most, most, most és igeeen..., elkészült a tökéletes kép. Az órámra nézek és ledöbbenek, közel 40 perce állok a színpadon. :O Sebaj, már csak a DJ -ről kell. Hoppá, ez már egy másik srác, lemaradtam, bakker. Most várnom kell kicsit, mert ő nem túl érdekes a cikk szempontjából, de a következő DJ már az lesz. Előveszem a 25mm 1:1.8 -ast, ebbe biztosan minden bele fog férni optimálisan, gondolom, hiszen ez full frame -n 50mm -nek felel meg, az pedig egy jolly joker.
Elkezdem próbálgatni és a lelkesedésem kezd alábbhagyni. Kevés az 1.8 -as fényerő, és nem választja le megfelelően a hátteret az előtértől. Nem ehhez vagyok szokva, én Canon 6D -ről váltottam az Olympusra és az 50mm 1:1.4 -es lencsével, ezt simán meg tudnám oldani. Na jó, mondjuk igaz ISO 3200 -on. Ráadásul ahogy nézem, a 25mm is szűk nekem, hátrébb kell állnom, viszont szűk arra a hely. Bonyolódik a szitu...
Itt térjünk is vissza a jelenbe. Gondolom, sokan éltetek már meg hasonló érzést, mikor a micro 4/3 -ados rendszeretekkel szerettétek volna a hátteret tökéletesen leválasztani az előtértől. Az eseményt követően elkezdtem jobban utánajárni, hogyan tudnám elérni azt, hogy akár 1 méteren belül is le tudjam választani az az szépen elmosni a hátteret. A valódi és elegáns megoldást egyrészt a 45mm PRO, másrészt pedig a szélesebb látószögű 17mm PRO hozta el a számomra. Ez utóbbi lencse full frame -re számolva 35mm -t jelent, ami számomra tökéletes mindenre (is).
Nehéz ezt szavakba vagy szárazan számokba önteni, ezért egy modell segítségével utcai és otthoni körülmények között is teszteltem, hogy megmutathassam képek formájában is Nektek. A fenti képen például az ablak csak 30 - 40 cm -re van a modell arcától számolva és mégis szépen leválasztja a hátteret. Az alábbi képek mind 1.2 -es fényerőn készültek és úgy vélem, elég beszédesek részletgazdagság terén is. Nézzétek például az utcai jelenetet, milyen szépen választódik le a háttér a modelltől. Mikor kicsit torzítani szeretnék a képarányon, közelebb megyek, de már 1,5 méterről is tökéletes és arányos végeredményt kapok.
Imádom megszegni a fotózás alapszabályait, szeretem például a komponálásban a szabálytalan, " nem normális" beállításokat. A PEN -F -be előre 4 féle fekete - fehér beállításom van, és imádok sokszor csak RAW + JPG -be fotózni és az itt látható összes kép ez utóbbi fájlformátumba is készült.
De mit is nevezünk normálisnak? Szerintem igazán nincs is olyan! Mindenkinek más a szép, más a jó, és pont ezért szép a mi szakmánk, mert különbözőképpen tudjuk megmutatni ugyanazt és egyébként senkinek sincs igaza. :D
Tehát összességében a fentiek miatt, ha csak egy objektívem lehetne akkor biztosan a 17mm PRO -t tartanám meg. Hiszen táncolni is csak úgy jó, ha partnerünkkel minden zenére együtt érezzük a ritmust. :)
ui: az M. Zuiko 75mm 1:1.8 egy külön világ, hamarosan arról is írni fogok nektek kicsit. ;)
Ezúton is köszönöm a különleges hangulatú képeket, az egyik legprofibb modellnek akivel valaha volt lehetőségem közösen dolgozni, aki ráadásul 2 gyermekes anyuka is: Radogna Melody
Ha megtetszett a 17mm PRO objektív, az akció részleteit, az alábbi képre kattintva olvashatod el.
Neked is van egy jó Mikro Négyharmados rendszerrel készült fotód? Van hozzá egy izgalmas történeted? Mi szívesen megosztjuk! Küldd el nekünk a technikai paraméterek megjelölésével a milcclub@olympusmintabolt.hu email címre.
Comments